Szaúd-Arábiában épül az autómentes sci-fi jövő

A város matrjoskaszerűen illeszkedik egy nagyobb, Neomra keresztelt projektbe (ez egy vízen úszó kikötőt [Oxagon] és egy mesterségesen hóval borított ultra-megaélményparkot [Trojena] is magában foglal); a Neom pedig az ország több tucat óriásberuházását összefogó Giga Projects legkomolyabb, legalább 500 milliárd dolláros tétele. Ezek alapján a vállalkozás valahol az ambiciózus-innovatív-nonszensz háromszögben helyezkedik el, realitásérzéktől függ, ki melyik csúcshoz érzi közelebb.

Autós szempontból a város alternatív közlekedése az érdekes, meg hát az, hogy tényleg az Arab-félszigeten valósul-e meg először az autómentes sci-fi toposz. Az épeszű építész-társadalom persze zsigerből rávágta, hogy nem, többen több szempontból is ízekre szedték a terveket. Ennek ellenére egy frissen közzétett videón a dömperek és kanalas markolók már javában túrják a sárga földet, szakértők szerint 10-16 kilométer alap ki is lett ásva – már szabad szemmel is látható a Vonal.

Érdemes perspektívába helyezni az építkezés méreteit: eddig összesen tíz darab 500 méter feletti felhőkarcoló épült a világon, a Vonalat viszont legkönnyebb úgy elképzelni, mintha rögtön kétezer ilyet, pl. One World Trade Centereket állítanának egymás mellé. Az idő-faktor rögtön az abszurdum irányába mutat: egyetlen hagyományos felhőkarcoló felépítése is szűk 10 évbe telik, így szigorúan számolva a teljes Vonal több ezer év múlva lenne kész. Ehhez képest pár évtizeden belülre ígérik a költözhetőséget. Ha ezt az időt a párhuzamosan, több százezer munkás alkalmazásával megkezdett építkezéssel csökkenteni is lehet, sőt az olajon hízott állami vagyonból a költségeket is sikerül fedezni, a nyersanyaghiány még mindig gáncsot vethet a Vonalnak – ahogy azt tette már korábbi, nagyságrendekkel kisebb építményeknél.

Szaúd-Arábia és a többi Öböl-menti ország egyébként is híres a bebukott mega-projektekről (ld. az egy kilométer magasra tervezett, de harmadába maradt Jeddah Tower), így joggal szkeptikus az ember. Magyarázatok persze vannak: bin Szalmán többek szerint ugyanazt játssza az országával, amit Elon Musk a Teslával. Ígér. Nagyot, a bejelentés idején képtelenséget. Az új Roadster az 1000 kilométeres hatótávjával, 1,1 másodperces gyorsulásával és 10 ezer Nm-es nyomatékával 2017-ben műszaki képtelenség volt, a bejelentés viszont attól függetlenül szállta meg a köztudatot, hogy végül megvalósul-e, és ha igen, mikor. A cég részvényeinek értéke jelzi, hogy ez egy működő stratégia lehet.

A szaúdiak ugyanígy arra játszhatnak, hogy a hírverés behúzza a partnercégeket, befektetőket vonz az országba, ami azért is fontos, mert Szaúd-Arábia vállaltan igyekszik diverzifikálni (turizmus, AI, stb) az olajra alapozott gazdaságát. A tervet a politika vágja félbe: az autokrata berendezkedés, a bátrabb újságírók kósza feldaraboltatása miatt a nyugati befektetők a Neom közelébe se mennek, cserébe a dél-koreai és kínai vállalatok már százmilliós tendereket nyertek el. Valószínűleg tehát a Vonal is elkészül, csak egy sokkal kisebb, reálisabb méretben – ezt egyébként a város moduláris felépítése is segíti, vagyis az építkezés folyamatos bővülés után nyeri majd el a teljes hosszát. Ami vagy 170 kilométer lesz, vagy nem.

A Line közlekedését abban az értelemben forradalminak szánják, hogy autó egyáltalán nem lesz benne, leszámítva azt a néhány vitrinszobába daruzott Bugattit. Ám ez nem jelenti azt, hogy semmilyen más jármű sem lesz. A Vonal – a nevével ellentétben – a térszerű várostervezésre alapoz, ez nem csak alapterületet, de időt is spórol: a végleges, 9 millió fősre tervezett város nettó 34 km²-t foglalna el, ez nagyjából Ököritófülpös területe. Összehasonlításképp, a lélekszámban megegyező London 1600 km². Az emberek számára szükséges szolgáltatások (iskola, közpark, kalapbolt, stb) a város bármely pontjától 5 perc gyalogtávolságra lesznek, annyi az újítás, hogy a szokásos égtájakat a fel-le irányokkal egészítik ki.

Mindez extrém logisztikai horrornak tűnik, de a város működésének optimalizálását a mesterséges intelligenciára bízzák – ha Van Gogh stílusában képes festeni, biztos várostervezni is tud. Az utazásokat távolság alapján három csoportra osztották: a rövidebb távolságokat, tehát a közlekedés túlnyomó többségét a gyaloglásra és a biciklire bízzák; a néhány kilométeres, közepes távokat különféle autonóm járművekkel, illetve eVTOL-okkal (emberdrón/elektromos repülő kapszula) oldják meg; ha pedig a város másik végére indul az ember, föld alatti szupervasútra ültetik majd, ami 20 perc alatt tudja le a 170 kilométert. Ahogy a várostervezést, az autonóm járműveket is a mesterséges intelligencia irányítja majd, hogy véletlenül se legyen a Vonalból szerencsétlen ikertornyok.

Mindez bennünket akkor sem fenyeget, ha a Vonal és Neom is neadjisten elkészül, hisz új városok csak ritkán nőnek ki a semmiből (pl. Indonézia áthelyezett fővárosa). A hagyományos városszerkezet autómentessé tételére már most is vannak működő, kevésbé extrém megoldások, de amíg ideér a szemléletváltás, mi érjük be a benzinárakkal.

Artwork: Julian Faylona

Teljes cikk a forrás oldalon