Ülj csak be, jobb lesz, mint gondolnád – VW Tiguan teszt

Mindig jó dolog világos kárpitozású, otthonos autóban utazni. Persze ha gyereked van és nem akarod őket zsírpapírba csomagolva, spárgával átkötve utaztatni, akkor felejtsd el az olyan fehér kárpitot, mint amilyen ebben a Tiguanban van. Igaz, nem praktikus, de amellett, hogy klassz ránézni ki, még a benne ülők hangulatának is jót tesz. Pláne, ha még kirakatnyi üvegtetőn át ömlik be fentről a tavasz. 

Elöl kényelmesek, franciásan puhák az ülések és klassz, hogy a fejtámlát nemcsak fel és le, hanem előre-hátra is lehet mozgatni. A ráncfelvarrás a kabinba is hozott újdonságot, ami a simogatóssá vált klímavezérlőből, illetve az alá került USB-C típusú csatlakozókból áll. Érdekes kettősség, hogy míg a hőmérsékletet és ezzel együtt a ventilátort, ablakfűtéseket érintésérzékeny, odatekintés nélkül problémásan kezelhető eszközzel lehet vezérelni, addig a fényszóróknak, hangerő-szabályzónak megmaradtak a saját, létező fizikai gombjai. 

Hátsó üléssorában az üvegtető ellenére is maradt bőven fejtér, és a lábtérrel sincs gond, ha pedig éppen a csomagtartó befogadóképessége fontosabb, akkor az üléseket egymástól függetlenül lehet sínen tologatni. 

Emellett olyan apró meglepetések teszik vidámabbá a Tiguan tulajdonos életét, mint a kárpitozott ajtózseb – nem zörögnek, karcolódnak benne a vackok – vagy mint amilyen a hátsó támlák döntögetése után nem becsípődő biztonsági öv, vagy a kis műanyag verem, amibe a zsebből kipottyanó dolgok gyűlnek össze az utazás végére. Poggyászból 615  liternyi fér el hátul legfeljebb, amit az üléstámlák lehajtásával 1655 literre lehet bővíteni.

Csomagtartója mindent tud, amit manapság illik: kétféle magasságban rögzíthető a padlója, vannak két oldalt szélesebb vermek, rendes világítás, szatyorkampó, ülésdöntögető fülek és aki elég mélyre ás, az pótkereket is találhat. 

Teljes cikk a forrás oldalon