Cupra Formentor 1.5 TSI (2021) teszt – Meglepetés

Kettős meglepetéssel szolgál tesztautónk. Egyrészt Cupra név alatt és ilyen formákkal meglepő, hogy csupán 150 lóerő dolgozik a lemezek alatt. Ugyanakkor a SUV/crossover felépítés és a menetdinamika halmazainak egészen sovány közös metszetében így is meglepően jól teljesít a Formentor. Az év egyik pozitív meglepetésének beszálló modelljével volt dolgunk.

Felhasználói szemmel nézve a Volkswagen konszern az elmúlt évtizedekben meglehetősen érthetetlen dolgokat csinált saját márkáinak pozicionálásával. Akár egyszerű is lehetett volna a terv: beszállónak ott egy költséghatékony Škoda, ami fölé besorol a Volkswagen. Izgalmakra vágyóknak ott a Seat, prémiumot kívánóknak ott az Audi. Csakhogy mindez a sok vállalati játszma közepette rendre felborult. Nemrég tesztelhettünk például olyan Škodát, amely némely tekintetben csendesebb és igényesebb volt, mint a nemrég látott Audi. De volt olyan Seat Leon is, amely helyenként árban ugyan a Golf fölé ment, izgalmakban viszont nem.

Szokásos legózás, eltérő végeredménnyel

Innen nézve volt különösen jó ötlet a Seat és a Cupra különválása márka szintjén. Utóbbi ugyanis karaktert tudott fejleszteni, márkajegyei (például a bronz szín, amely visszaköszönhet a részleteken, a felniken vagy az utastér kontrasztvarrásán) és fokozottan dinamikus vezethetősége pedig hozta azt a spanyol virtust, amit vártunk volna eredetileg a Seattól. A tekintélyes árat pedig valódi műszaki tartalommal, nem műhangú, hanem tisztességesen szóló kipufogókkal és jobbára igényes belső anyagokkal igyekezett indokolni. Most pedig itt az első önálló modell, amely kizárólagosan Cupra névvel kapható, a Formentor. Esetében pedig úgy legózták össze a konszern megszokott alkatrészeit, hogy figyelemreméltó végeredmény született.

Hogy mennyire, azt az alapmodell is jól bizonyítja: nincs fapados, egyszerűbb megjelenésű változat, nincs ennél lejjebb. A vörös színben pompázó tesztautónk pedig kétségtelenül forgatta a fejeket. A szépség szubjektív, de tény, hogy a széles hatást keltő, lapos orr a magas övvonallal, a lejtő tetővonal az erősen kidomborított hátsó kerékjárati ívekkel, valamint a magasra helyezett, szélekre kitolt hátsó lámpák a fényívekkel már olyan arányokat hoznak, amelyet látva elégedett lehet a közízlés.

Arányaiban is ígéretes – valójában inkább hagyományos kompakt, mint SUV

Bizonyos tekintetben könnyű dolga van a Formentornak. Igazából nem is SUV, hanem crossover, amely elnevezésre leginkább a szokásosnál alacsonyabb felépítés jogosítja fel. Végtére magas kompakt modellnek ott van a márka történelmének első modellje, az Ateca. Nála egyel hosszabb és szélesebb, de legfőképp 10 centiméterrel alacsonyabb a Formentor. Az így előálló 1528 milliméteres érték (tetősínek nélkül 1511) pedig egy Opel Astra szintjének felel meg.

A szerényebben felszerelt alapverzió is látványos

Ennek ellenére megőrizte a többcélú autók sármját a Formentor. A magas övvonal okán magasra állított ülésekkel egészen SUV-s üléspozíciót vehetünk fel, fejtér is bőven akad, a hátsó sorban is. Ugyanakkor a vezető széke leengedhető a „földig”, így olyan jó vezetési pozíciót vehetünk fel, ami egyáltalán nem jellemző a kategóriára. Ehhez pedig tökéletesen illeszkednek a jól támasztó, mégis kényelmes sportülések.

Az anyagminőségre panaszunk nem lehet; a jellemző helyeken puha, jó matériákkal találkozhatunk. A hangulatot egészen ügyesen dobják fel a bronz színű betétek – a kontrasztvarrásból a műszerfalra is jutott. Szép az alapkárpit varrása is, az ajtók is kaptak belőle, hátul is. Tárolórekesz is van bőven, és ezúttal az összeszereléssel kapcsolatban sem találtunk problémát.

Különösen tágas a hátsó sor – galéria

 A helykínálat is eszményi: még termetesebb felnőttek is vígan elférnek a beltérben. Hátul a lábtér és a fejtér egyaránt bőséges, a hely is nagyobb és az üléspozíció is kényelmesebb, mint például egy Octavia esetében.

Jó anyagok, karakteres megoldások – galéria

Ebből is látszik: nagyjából semmibe se lehetne belekötni, ha a Volkswagen konszern nem teljesítene kissé gyengén a digitális forradalomban. De sajnos hagyományosan ennek az autónak is ez a leggyengébb pontja. A központi rendszer (10 helyett a feláras, navis 12 colos kijelzővel) lassú, akadozva működik, de ami még nagyobb baj, hogy sokszor nem vagy utólagosan veszi be az érintésparancsokat. A CarPlay sokszor nem működött (se vezeték nélkül, se kábelről), a rendszer felépítésének logikája pedig hagy kívánnivalót maga iránt. A hangerőt és a klíma hőmérsékletét szintén a rendszer alatt található kapacitív felület segítségével állíthatjuk – jópofa megoldás, körülményesebb kezelhetőséggel.

A kezelhetőség jelenti itt is a gyenge pontot

A széria digitális műszercsoport (12,5 colos méretben) itt a jobbik oldalát mutatja: a fedélzeti számítógép a felső menüsíkon vezérelhető (ellentétben a Skodákkal), a megjelenítés jól személyre szabható, adatokkal pedig nem fukarkodik az egység. Ha a konszern korábbi termékeiből, vagy más autóból ültünk át, akkor sem fekszi meg a gyomrunkat a kezelése. Lehet ezt jól is csinálni. A gyáriak egyébként a többi vezérlőt is modernizálták: a világításpanel szebb, de körülményesebb, az automatát vezérlő pöcök viszont jól működik.

A végére hagytam a csomagtartót, ami ugyan lehetne nagyobb, de 450 literes térfogata ezúttal nem kozmetikázott – valóban egészen tágas űrt találunk a hátsó üléssor mögött, ami jól használható. Vannak nála nagyobb SUV modellek, de kérdéses, hogy a valamivel magasabb puttonyok kínálta pluszt mennyire tudjuk kihasználni. Ugyanakkor az összkerékhajtású kiviteleknél már kisebb, 420 literes a poggyásztér.

Papíron vannak nagyobbak, de szerintünk ez sem kicsi

Ebből már tudjuk: az alapverzió esetében elöl hajt a Cupra Formentor, ezzel pedig a hozzá társított 1.5 TSI nincs egyedül. A kínálatban ugyanúgy megtaláljuk a 150 lóerős 2.0 TDI dízelmotort is, mint ahogy a kétliteres turbómotor is elérhető kétkerékhajtással (245 lóerővel). Összkerékhajtással ott a dízel, a 190 lóerős 2.0 TSI és a két csúcsmodell, a 310 lóerős négyhengeres és a 390 lóerős, eszményi öthengeres.

Tény, hogy a Cupra névhez társítva kissé megmosolyogtató a 150 lóerő, de ezt jól ellensúlyozza, hogy valójában az 1.5 TSI motor jó formában van. Ugyanakkor így is belefért volna némi plusz, például egyedi motorborítás és a szokásosnál pár lóerővel erősebbre hangolt hajtásláncok, de ez a költséghatékonyság mezején elesett. Így hát azzal főz a Cupra is, ami más márkák által levehető a polcról.

Ha már Cupra, a marketingesek finomíthattak volna a számokon

A négyhengeres, ezerötös beszállónak kellemes jelenség. Kulturáltan dolgozik, ugyanakkor itt egy kicsit sportosabbra hangolt kipufogóval hallatja a hangját. Semmi zavaró búgás, ellenben nagyobb gázadásra valódi, mechanikus motorhang üdvözöl minket – ha ez nem is túl karakteres (akárcsak a legtöbb négyhengeresnél), mégis jól illik a Formentor sportos hangolásához.

Valójában sokkal jobban megy, mint ahogyan azt a gyár (és 150 lóerő) ígéri

A hétfokozatú duplakuplungos automata jól kihasználja a négyhengeres nyomatékát. Már 1500-as fordulattól (egészen 3500-ig) elérhető a 250 Nm-es csúcs, ami ráadásul egészen gyorsan fel is épül – ez támogatja a hatékony vezetést. Padlógázra szépen egyenletesen fokozódik a teljesítmény, de a tetőzés kissé lohasztó: a papíron 150, valójában valamivel több lóerő széles platón érkezik 5000 és 6000 között, ahol így egykedvűen, de kitartóan húz a motor. Hogy mennyire, azt a mért 0-100-as eredmény szemlélteti: a gyári 8,9 másodperces adattal ellentétben 7,9-nél állt meg gyorsulásmérőnk számlálója.

Ez sokkal jobb adat, mint amit eddig az 1.5 TSI-vel mértünk, így gyanítjuk, hogy a Cupra egyedi szoftvert használ a sportosabb kipufogó mellé – mindenesetre így nézve már nem is tűnik kompromisszumnak a beszálló modell.

[embedded content]

Cserébe a benzines egészen hatékonyan dolgozik, amit 6,5 literes normakörünk és 7,6 literes tesztfogyasztásunk is bizonyít. Utóbbihoz közelít a Formentor városi és autópályás fogyasztása is, amit országúton 5-össel kezdődő értékek egészítenek ki.

Dízel, benzines, konnektoros hibrid, első- és összkerékhajtás, kézi váltó és automata, 150-től 390 lóerőig – ez egy gazdag paletta

Tény, a dízel hatékonyabb, ám felára hatfokozatú kézi váltó esetén egymillió forint – ez egy darabig nem térül meg. Ráadásul hozzá csak összkerékhajtással együtt kérhető az 1.5 TSI esetén 700 ezres duplakuplungos automata. Így mi őt elengedjük, de izgalmasabb lehetőségeket azért ajánlunk majd cikkünk végén.

Addig azonban még néhány elismerő mondat jár a Formentornak és fejlesztőinek. Végtére is a kategória legélvezetesebben vezethető modelljéről beszélünk – már amennyiben a kategória a crossover/SUV modelleket jelenti. Az imponáló címhez kiváló futómű és jó kormányzás segíti a Formentort. Utóbbi pontos és kellően gyors, ráadásul a kommunikációja sem művi – öröm ilyet látni abban a szektorban, ami hagyományosan csak legyint a vezető, az autó és az út kapcsolatára.

A futómű kimondottan ügyes – de sokat tesz hozzá a jó kormányzás is

Aztán ott a futómű. Az elöl MacPherson, hátul többlengőkaros egység egészen jól tompítja a legkülönbözőbb úthibákat, miközben úttartása és egyenesfutása is optimális, dinamikusan hajtva pedig vidám tartalékokkal rendelkezik. A hangolás semleges: az alulkormányozottságot kiválóan oldhatjuk gázelvétellel, amivel szépen betehető a kanyarba a Formentor fara. És ellentétben sok más modellel, a Formentor tényleg csábít egy kis száguldozásra; már-már kívánja azt, hogy kicsit megdolgoztatjuk, cserébe pedig valami olyasmit ad, ami kiveszni látszik a hagyományos autózásból: egy csipetnyi élményt.

Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy mindez leginkább a SUV/crossover kategóriában jelent újdonságot. A hagyományos kompaktokkal vagy középkategóriás szedánokkal hasonlítva már nem unikális a Formentor semmilyen képessége, csak hát hagyományos autókat egyre kevesebben akarnak venni. Ha pedig az újhullámos típusokat nézzük, a Cupra első saját modellje tényleg jól megkülönböztethetően ülhet fel a menetdinamika trónjára.

Vannak élvezetesebb és dinamikusabb kompaktok, de ha SUV/crossover a zsáner, övé a menetdinamikai korona

Annyira, hogy nagyon könnyen rákívánunk az erősebb motorokra. Szerencsére nem feltétlenül kell kasszát robbantani ahhoz, hogy feljebb lépjünk. Pontosabban igen, de a 245 lóerős, elsőkerekes 2.0 TSI ára jó kétmilliós plusz felszereltséget is tartalmaz az automatás 1.5 TSI-hez képest, így valójában 1,1 milliót kell csak otthagynunk a kétharmados lóerőpluszért, ami nincs tíz százalék. Konnektoros hibrid is van, nem is vészes felárért, ám a nehéz hajtáslánccal és a kisebb csomagtartóval már nem annyira imponáló a Formentor.

Beszéljünk egyértelműbben! A Formentor induló ára kézi váltóval 10,6 millió forint, de alapfelszereltsége kiváló, így nem egészen 900 ezer forintot kell rászámolnunk, hogy a meglehetősen bőséges normafelszereltségünknél is gazdagabban megpakolt Formentorral álljunk szemben. Automata váltóval nézve mindez 12,2 milliós árat jelent.

Drága? Nem, csak a gazdag alapfelszereltséget kell megfizetni

A konkurencia tükrében pedig ez egy teljesen elfogadható összeg. A Mazda CX-5 például pont ugyanennyibe kerülne hasonlóan felszerelve a 2,5 literes szívómotorral – kevésbé kulturált futással, illetve kevésbé dinamikus, de döcögősebb futóművel, egy szimpla Volkswagen Tiguan pedig drágább is: ugyanígy felszerelve 13,9 millió. A nála extravagánsabb Peugeot 3008 sem sokkal olcsóbb (13,48), az Audi Q3 Sportback pedig 16 millió forintos tétellel bizonyítja, hogy a prémium az már árazásban is más kategória. Kilóg a Kia XCeed is, csak kissé lefelé: 160 lóerővel és hasonló felszereltséggel nagyjából 10 millió környékére jön ki.

Teljes cikk a forrás oldalon