Látom a fényt az alagút végén – A VadMusso projekt – hogyan lesz egy pickupból multifunkcionális lakóautó

Egyfelől megérkeztek a vasak, amelyek a Ssangyong Grand VadMusso platójára kerülnek. Bár a vonatkozó csoportokban, videókban láttam már szögvasból és fából készített beépítést is, végül az alumínium építőelemek nyertek. Mivel ez egy prototípus, így azt gondolom, talán ezzel a legkönnyebb variálni, ha valamelyik elem nem pont oda kell, ahova gondoltam. Az egyetlen korlátozó rész a már levágott elemek mérete, de ezen is viszonylag könnyű segíteni.

Mint a képeken is látható, a keretet egyelőre spaniferek tartják, egyelőre ez is megfelel, a végső megoldás majd kicsit szofisztikáltabb lesz azért. A váz nem marad ilyen pőrén, kap egy tetőt és talán oldalfalat is, rétegelt lemezből, ami felnyitható, de akár rá is lehet feküdni, ha minden kötél szakad (bár kényelmes nem lesz).  A másik nagy előnye ennek az építési megoldásnak a végigfutó sínek, amelyekbe nagyjából bármit lehet rögzíteni és odébb csúsztatni, ha kell. 

Az összeépítés közben kicsit variáltam (ezért is jó ez az építési mód), így hirtelen maradt egy kupac előre levágott 20 centis elemem. Közben megérkezett egy pumpás zuhany és egy szappantartós, csapos tartály is, így a maradék anyagok felhasználásával gyorsan kialakítottam a tartály helyét. Még finomítani kell, hogy kicsit stabilabb legyen, de elsőre megteszi. Amit már most látok, hogy az AIOKS pont félig a bordákra, félig a bordák közé csúszik be, így valamit majd ezzel is kezdeni kell.

A napokban érkezett egy hűtőláda is a VPT Caravantól. Előtte sokat gondolkodtam, milyen legyen, végül a Dometic CFX 35-ös (akár a BMW-nél és a Mercedesnél, itt is a nevében lévő szám ellenére a térfogata 32 liter) modell lett a nyerő. A korábbi tapasztalatok alapján a Lidl 29 literes hűtőládája is megfelelt mindenre, eltekintve a működésből adódó hiányosságoktól. Nem akartam egy bazi nagy dobozt a platóra, ezért nem lett mondjuk 50 literes, de a vadkempinges történetnél a fogyasztásra se árt figyelni, bár ezzel a 100 Ah-s aksival eléggé jól állok energiával.

A korábbi Lidl-dobozt azért akartam mindenképp lecserélni, mert az Peltier-elemes megoldással hűt, ami nagy melegben eléggé lagymatagon muzsikál a technológiából adódóan. Amúgy – főleg a régebbi – lakókocsik, lakóautók abszorpciós hűtőjével is hasonló gondok szoktak lenni, ezért is kezd az új lakókban elterjedni a 12 voltos kompresszoros rendszer.

Így jutottam el végül a kompresszoros hűtőládákig, amikből manapság bőséges választék van már. Nekem erre a szezonra a Dometic CFX család második legkisebb modellje jutott, kíváncsi leszek, hogyan küzd majd nyáron a 35-40 fokban, remélhetőleg lesz munkája bőven. Ha a platón még jut neki hely, azért plusz tárolónak beugrik a jó öreg Crivit by Lidl, jó lesz a kevésbé érzékeny élelmiszereknek (üdítők, stb.). Érdekes mellékadat, hogy a CFX a lényegesen jobb hűtés mellet 2 wattal (43 – 45) fogyaszt kevesebbet, mint Peltier-s társa.

Apropó fogyasztás. Az aksihoz is megérkezett minden, így összeszereltem. Az energiaforrás végül egy 100 Ah-s hagyományos, ólom-savas munkaakku lett, ilyenről egész lakóautók elzörögnek, szóval ebben a méretben mindenre elég. 

A rendszer alapja egy mindenhol olcsón kapható, napelemes töltésvezérlő (természetesen napelemmel), ami amellett, hogy a napelemtől jövő energiát menedzseli az aksi felé, tartalmaz két USB-portot, amin a kisebb vackokat lehet töltögetni. 

A 12 voltos kimenetre most egy dupla szivargyújtót kötöttem, elsőre az egyikbe megy a hűtőláda, a másikba épp, aminek kell táp, pl. a notebook töltője. A hűtőláda a későbbiekben lehet, hogy kap majd egy, a szivargyújtónál stabilabb, de azért oldható csatlakozót. Alapvetően minden 12 voltos (vagy USB), így inverterre nincs szükség, ha mégis, rendelkezésre áll egy 300 wattos kis táp.

Az aksira fixen rá van kötve egy 230 voltos töltő, amit kimondottan úgy választottam, hogy cserélhető legyen a csatlakozója, így ahol akad áram, ott tud a rendszer így is töltődni. A biztonságról pár biztosíték gondoskodik, és az akku szükség esetén teljesen leválasztható egy főkapcsolóval.

Ha már késznek volt mondható a rendszer, kísérletképpen rádugtam mindkét hűtőládát, egy pár hőmérővel megspékelve. Az első tapasztalat, hogy lényegesen halkabban működik a kompresszoros. A második, hogy nem túl meglepő módon a kompresszoros láda nyert, pedig még le is kapcsolt benne az alacsony akkufeszültség-védelem egyszer. Ezt három állásba lehet kapcsolni, munkaakkunál a legalacsonyabb szintet javasolják, a gyári közepes beállításban maradt, és az aksit már két napja nyúzom.

Amúgy olyan 10 percig fej-fej mellett haladtak, aztán rettenetesen elhúzott a Dometic. Azt meg ugye tapasztalat, hogy ha nem a 14 fokos raktárban, hanem a nyári napsütésben üzemeltetjük, a Peltier-elemes nem igazán tud hideget csinálni. A Dometicet meg majd meglátjuk, ha lesz nyár.

Az áramellátással kapcsolatos fontosabb költségek most úgy néznek ki, hogy:

• Akku: 40 218 Ft
• Napelem + vezérlő: 35 990 Ft
• Főkapcsoló: 3690 Ft
• 230 V-os töltő: 10 950 Ft
• Doboz: 5090 Ft
• Szivargyújtó: 2150 Ft

Ez így most, a nem feltétlenül legjobb alkatrészekből összeállítva kicsit több, mint 98 ezer forint lett. Erre még jön majd egy megoldás, hogy a kocsi is tudja menet közben tölteni, így kb. 100 ezernél áll meg az egész. Az első napos száraz tesztek alapján tuti kell még egy plusz napelem (kb. 30 ezer forint), mert jelenleg negatív az energiamérleg, és a 10 amperes vezérlő is kevésnek bizonyulhat, bár a első teszteken elviselte a két láda és egy rádugott telefon terhelését. Ez utóbbi szerencsére nem nagy tétel ebben a kategóriában.

Biztos lehet jobb, szebb, de olcsóbb nem nagyon. Ebből az is látszik, hogy a rendelős áruházakban is megjelent töltőállomások nem is annyira drágák a maguk 140-200 ezres árával (bár jellemzően ezek napelem nélkül kerülnek ennyibe), ha a külsőt és a fejlettebb akkut nézzük. Cserébe az enyém könnyebben javítható házilag, ha valami elpukkan. Pont a cikk megjelenése után lesz egy száraz teszt napelemmel, mindennel, és aztán a finomítások, javítások után egy véglegesnek mondható állapotról számolok majd be legközelebb.

Most pedig lassan felkerül a tetősátor, és ha végre nem havazik, elindul az iKamper Skycamp Mini, a Grand Musso, a töltőállomás meg a hűtő tesztelése. A kempingesek, vadkempingesek könnyen elcsábulnak egy kempinges boltban vagy webshopban (lásd még férfiember a barkácsboltban), én se vagyok másképp, így felgyűlt már az évek során jó pár mobilkonyhára való asztal, tároló és főzőeszköz, plusz most jött az AIOKS is, így ezeket szépen kipróbáljuk, melyik a használható, és mit hagyjunk inkább otthon vagy még inkább a boltban.

Teljes cikk a forrás oldalon