Először nézzük az esetet, amelyről Krisztián, a baleset elszenvedője megszerezte a forgalomfigyelő kamerás videót, és elmondta a Bp-i Autósok oldalnak, hogy:
„A margitszigeti felhajtóról egy autó kikanyarodott elém, én pedig a külső sávban haladva a balesetet fékezéssel, dudálással illetve balra kormányzással kerültem el, aminek következtében legalább háromszor megcsúszott az autóm, mire negyedszerre már nem sikerült ellenkormányozni és a kocsi, a jobb oldalával, kilinccsel előre a sínekre csapódott fel, majd jobb elejével nekivágódott a középső oszlopnak.”
Íme a videó:
[embedded content]
Tisztáznék pár dolgot az elején:
– egyrészt valóban szabálytalanul kanyarodtak ki Krisztián elé, egyértelműen ez okozta a balesetet, erre nincs mentség, de
– Krisztián rossz döntések sorozatával csinált egy koccanás helyett egy olyan balesetet, amivel másokat is életveszélybe sodort, nemcsak önmagát.
Hogy miért? Nagyon egyszerű: egy ilyen szituációban nem dudát nyomkodunk, hanem rendesen vészfékezünk. Mint az állat. A mondeós, ha fékezett is, a fékezés elképesztően enyhének tűnik. Amikor egy hasonló rugózású autó vészfékezik, egészen látványosan bólint az orra, akkorát, hogy még egy ennyire csapnivaló felvételen is látszik. De esetünkben ennek semmi nyoma. Ez maximum egy szimpla lassító fékezésnek tűnik, épp hogy ne menjen neki, mintha inkább kikerülni akarná.
Így látvány alapján amúgy ez a Budapesten tipikus „nehogymá a gyökér azt gondolja, hogy csak úgy kijöhet elém, majd én megmutatom” típusú kikerülési manővernek tűnik, ahol még vissza is tér a másik elé, tök feleslegesen. Innentől viszont eléggé kusza a mondandója, mivel három irányváltásból négy megcsúszás kissé sok.
Mi történhetett volna, ha fékez? Ebben a Mondeóban széria volt a blokkolásgátló, vagyis még ha nem is pont 70-nel jött (persze az Árpád hídon mindenki 70-nel megy :), ha nyom egy satut, akkor is lefékeződött volna 40-50 közé. Az elé kikanyarodott Volvo meg csak ment már vagy harminccal. Vagyis egy kis sebességkülönbséggel bekövetkező, hátsó koccanás történt volna. Megjegyzem, így a baleset okozója a helyszínen maradt volna, mint a mellékelt ábra mutatja, vannak praktikus előnyei, ha az okozó jármű is összetörik.
További érvek a satufék mellett: a blokkolásgátló ilyenkor is lehetővé teszi a kikerülő manővert, mivel segít megőrizni a gumik tapadását és ezzel az oldalvezető erejét. Oké, nem olyan, mintha ESP (elektronikus stabilizáló rendszer) is lenne a kocsiban, de nagyon sokkal több a semminél, pláne száraz aszfalton.
A kormányrángatás ellen egy ilyen helyen vannak érvek, pláne, hogy Krisztián szinte biztosan lelépett a fékről, mert egy (érdemben) fékezett autó nem úgy mozog, mint a felvételen a Mondeo. Ennek köszönheti, hogy a Volvo elé visszatérve már valóban látványosan megcsúszik az autó hátsó tengelye, és elveszíti a stabilitását.
Az is látszik a videón, hogy amikor már tényleg keresztirányba megy az autó, még akkor is sok a maradó sebessége: nem túl bonyolult letölteni a videót, és leszámolni, hogy pontosan 30 képkocka, azaz egy másodperc alatt teszi meg a bal első kerék a sáv szaggatott vonalától a villamospálya széléig az utat. Vagyis a sebesség keresztirányú komponense 26 km/h (az útpálya szélessége 11 méter, ebből két sávnyi saccperkábé 7,33 méter), viszont az autó sebességének ugye még van egy hosszirányú összetevője is, tehát én úgy tippelnék, hogy ekkor még egy 40-50 km/h átlagot(!!!) ment a Mondeo ezen a távon.
Itt viszont már úgy tűnik, hogy fékezett a vezető. Ha pedig fékezett, az azt jelenti, hogy a megcsúszáskori kezdő sebessége simán megvolt akár 60 km/h – és ez egy óvatos becslés. A becsapódás súlyossága is alátámasztja, hogy a Mondeo alig veszített a tempójából az egész manőversorozat alatt. Vagyis nem a fékezés, hanem a dudálás volt a vezető meghatározó beavatkozása, ami óriási hiba, pláne kormányrángatással kísérve. Őszintén szólva, amikor először láttam a videót, azt hittem, nincs a Fordon fék.
Ami elő is fordulhatott. Hiszen itt egy koros autóról van szó, vagyis van pár bizonytalansági tényező, amit az igazságügyi szakértőknek biztosan vizsgálniuk kell majd, például az, hogy rendesen fogott-e a fék, működött-e a blokkolásgátló, nem voltak-e vészesen elhasználódva a gumik, lengéscsillapítók. Mert egy ilyen Mondeo új korában valóban lazán végre tudott volna hajtani egy ilyen manővert 70 km/h sebesség táján egy jó pilótával. De mint egyik Égéstér-adásunkban egy szakértő elmondta: elég megütni a hátsó futóművet, ahol mondjuk egy stabpálca deformálódik, ami egészen drámai módon instabillá tud tenni egy autót. Ahogy az elhasználódott, kopott futómű-elemek, gumik is.
A másik dolog: Krisztián, ahogy az Budapesti Autósok oldalán megjelent frissített nyilatkozata is mutatja, belátta, hogy rossz döntések sorozatát hozta, amiben egy korábbi balesetes videója nyomán kapott kommentek is szerepet játszottak. Ez nagyon pozitív dolog, még ha én mást is látok a videón. Tökre megértem őt. Nagyon jól tette, hogy vállalta a szereplést, megszerezte a videót, mert így pár dolgot megtanulunk belőle:
1. Ha baj van, fékezz, ahogy csak tudsz! Mert ha csökken a sebességed, az ütközés súlyossága hatványozottan csökken. Van erről egy oktatóvideónk, de valójában az lenne az igazi, ha egy vezetéstechnikai tréningen begyakorolnád.
[embedded content]
2. Ha baj van, fékezni kell, meg mondjuk kormányozni, ettől függetlenül VÉGIG tipord a féket, amíg az autó meg nem áll!
3. Ha elvesztetted az uralmat az autó felett, akkor is tipord a féket megállásig!
4. Párhuzamos közlekedésű, zsúfolt úton nem biztos, hogy a kormányelrántás a legjobb stratégia, pláne nem fékezés helyett! Ilyenkor nincs időd felmérni, hogy mi van körülötted. Lehet, hogy jobb kompromisszum hátulról nekimenni a másiknak, mert viszonylag kicsi a sebességkülönbség. Megkockáztatom, esetünkben a fordos akkor is jobban járt volna, ha fékezés nélkül nekimegy a Volvónak, mert az oszlopra csavarodás a létező legbrutálisabb ütközési módozat egy ilyen helyzetben, és látod: a széles Árpád hídon másfél másodpercen belül vagy ott. Elrettentésül ennek a Ford Mondeónak az oszloptesztje mindössze 29 km/órás becsapódási sebességgel:
[embedded content]
Szeretnél benne ülni a Mondóban, amikor felcsavarodik egy fára vagy oszlopra?
Fontos viszont, hogy ugyanez nem igaz a frontális ütközés esetén, mármint hogy ilyenkor ne rántsuk el a kormányt. Itt a két jármű tempója között óriási a különbség, ha pedig a másik fél nehezebb, még rosszabb az energiaképlet. Vagyis a frontális ütközést el kell kerülni, bármi áron! A törésteszteknél 64 km/h a tipikus tempó, efölött pláne drasztikusan romlanak a túlélési esélyek.
5. Ezen a helyen naponta van koccanás, tehát ha már a közlekedésszervezőknek nincs annyi eszük, hogy valahogy lecsökkentsék a sebességet a hídon, attól még bárkinek lehet annyi esze, hogy lassabban menjen ebben a sávban, mert itt igenis reális a veszély, hogy kifordulnak eléd. És a 70-es megengedett sebesség nem azt jelenti, hogy kötelező ennyivel menni. Az olyan apróságokról, minthogy itt záróvonal van, ahol Krisztián kikerüléssel gondolta elkerülni a bajt, már nem is beszélnék.
6. A volvóst sem mentesíti semmi alól, ha netán a Ford 70 feletti tempóval jött volna, tehát ilyen szituban semmilyen szabályszegés esetén nem szabad azt hinni, hogy a védett útvonalon haladónak innentől kezdve nincs elsőbbsége. Ha pedig mégis kifordultál, nyomd a gázt, mint a barom, hogy ne jöjjenek neked. És ha bekövetkezik a baj, maradj a helyszínen, mert átkozottul megszívod.
Ítélkezni nem dolgom, meg az elég egyértelmű, hogy ki okozta a balesetet, de ettől függetlenül nem árt tudni, hogy a hivatalosan elsajátítandó vezetési tudás édeskevés egy ilyen szituációban. Pedig ma már számtalan vezetéstechnikai tréningen lehet megtanulni annyit, amivel ez az eset fele ilyen súlyosan megúszható lett volna. Itt csak a szerencsén múlt, hogy nem halt bele valaki más, csak azért, mert rosszkor volt rossz helyen – pont akkor, amikor ketten hoztak rossz döntéseket a közelében.
