Szegény Santa Fe éppen két igen feszesre, trezorszerűre épített autó után jött a sorban, így az első pillanatokban olyan érzés volt vele közlekedni, mintha fél számmal nagyobb cipőben járnék. Fél szám nem a világ, és általában hosszú távon inkább még komfortosabb is, mint egy milliméterre passzoló, csak ugye a játékhoz, sportosabb mozdulatokhoz mégis az utóbbit kívánjuk inkább. Temetni azonban így sem kell a Santa Fét, hiába hatalmas, és magasépítésű, elég sokáig lehet rángatni a bajszát, míg elkezd kanyarban leesni az ívről, és a futómű még így is a feszesebb felé húz, mint a ringatózós, hajós érzés felé, amire pedig mindenki számítana, az autót látva.
Kellemes, barátságos hangulatú az utastér
Motorja a maga 202 lóerejével észszerű kompromisszum az autóba, bár a 9,2 másodperces gyorsulástól nem kap senki benne szívdobogást, de különösebben nem is hiányzik a sokkal több lóerő. Talán azért sem, mert a Santa Fében ülve nem akarsz feltétlenül azonnal megérkezni.Váltója dupla kuplungos létére is civilizált példány, nem kapkod eszeveszetten a fokozatok között és egészen jó találati aránnyal sikerül kigondolnia, mire vágyunk, de a leghasznosabb tulajdonsága, hogy ha kell, fürgén el lehet vele indulni.
Komfortos, csendes, az üvegtető miatt világos, otthonos a belseje, jó belőle a kilátás, akkora külső tükrei vannak, hogy teljesen feleslegesnek tűnik benne az amúgy roppant szórakoztató holttérfigyelő kamera, ami indexelés közben a kiválasztott oldali holtteret mutatja meg a műszerfalon, az egyik kerek műszer helyét ideiglenesen átvéve. Jópofa dolog, de gyakorlati haszna nem sok van az előbb említett, a teljes univerzumot megmutatni képes tükrök, illetve a head up display-en amúgy is meglévő, a holttérben kódorgóra figyelmeztető jelzés mellett. Kellemes társ benne az adaptív tempomat, de a sávtartó működése egy leheletnyivel darabosabb, mint amit mostanában már ezek a rendszerek tudnak.
Különféle műszerfalgrafikák
Fedélzeti rendszere ha nem is mindig követhető logikájú, de könnyen kezelhető, rengeteg funkcióval rendelkezik, a kijelző képe pedig éles, jó felbontású, tolatás közben is jól értékelhető képet ad, még sötétben is.
Végül elérkeztünk a fogyasztáshoz. Vajon mennyit eszik egy üresen is 1,8 tonnás, összkerékhajtású, rendesen tele extrázott batár, minden hibrid mágia nélkül 100 kilométeren? 7,2 litert. Igaz, a gyári adat 5,9 lenne, de a városban, országúton és autópályán összehozott 7,2-es átlag szerintem a fájdalomküszöb alatt van, és nem utolsósorban ezzel a fogyasztással bő 900 kilométert lehet megtenni egyetlen, pisiléssel, alapos kézmosással együtt is legfeljebb 10 perces tankolással.
Töltőpont
