Az elmúlt évben bármiféle hasonló kérdés feltevéséhez kellett némi bátorság. Az autóiparban is 2020 lesz az évtized sánta lova, egy darabig méregetve figyelik majd, de utólag senki nem akar majd tudomást venni róla. Gyanítható, hogy 2021 sem lesz sokkal egyszerűbb…
Bárhogy is alakult, azért változások történtek bőven az elmúlt 12 hónapban is, ilyen volt a Suzukik hibridizálása is, ami vegyes fogadtatásra talált, és úgy tűnik, hogy eddig a „kicsik” jöttek ki belőle nyertesen. Az év végi, összeurópai eladási számokat nézve a Swift és az Ignis is jól teljesített, és bár az utolsó negyedévre a márka SUV modelljei is belehúztak, sem az S-Cross, sem a Vitara nem érte utol tavalyi önmagát. Pedig így, hogy már mindkettő mild hybrid változata megfordult a kezeink között, kijelenthető, hogy szemernyit sem lettek rosszabbak, sőt.
A kulcsmozzanat azonban nem itt, hanem az ár környékén keresendő. Habár – és ennél a pontnál most már kanyarodjunk rá a Vitara útjára – a konkurensekhez viszonyítva azzal sincs semmi probléma. Viszont ha néhány évet visszaugrunk az időben, láthatjuk, hogy a 3.7 milliós akciós belépőárhoz képest majdnem 2 millió forinttal lett drágább a Vitara. A helyzet szerencsére nem reménytelen most sem, és ez pont a tulajdonosoknak köszönhető, akik többnyire újkori áron akarják eladni a 4-5 éves, ~150 ezret futott modelljeiket. Ennek tudatában meg azért mégis a nullkilométeres felé kacsintgatnak az érdeklődők. Mindenesetre érdekes játék folyik a szemünk előtt, aminek jelenleg még nem látni a kimenetelét.
Ebben a helyzetben szükséges megállnia a helyét a hibrid Vitarának, melynek ráadásul még az EU kibocsátási normáival is meg kell küzdenie.
Hogy az egyszeri szemlélődő mit lát ebből az egészből? Gyakorlatilag semmit. A 2015-ben berobbanó modell nem sokat változott az elmúlt évek alatt. Mióta megjelent a piacon, tucatnyi példányában ültem, a Vitara volt „A Tesztautó”. Összességében már hónapokat töltöttem különböző Vitarákkal, tényleg volt köztük mindenféle, még dízel is! A lényegén azonban – az 1.6 szívó kivezetése óta – nem változtattak, a receptben most is csupán apró összetevők módosultak.
Kívülről ami a leghamarabb feltűnhet, az a hátsó Hybrid-plecsni, szemfülesebbek pedig észrevehetik az első LED-lámpák fölötti kék csíkot. És ennyi. A legutóbbi faceliftnél kapott néhány apróbb változást (hűtőrács, menetfény, hátsó LED), de a Vitara formában és megjelenésben is kortalan, nem akar kétévente új arcot villantani, nem is kell neki.
Ugyanaz a konzervatív világ, amit megszokhattunk
Lehet, hogy nem farigcsáltak rajta túl sokat, de úgy látszik, végre megoldottak egy olyan problémát, ami a nagyobb Suzukik elmúlt éveit végigkísérték: a nehézkes ajtócsukódásét. A gond vélhetően a kédereknél lehetett, az első ajtók és a csomagtérajtó is „többször csukós” volt, engem egy kicsit idegesített, egy új autó ajtaját ne kelljen már csapdosni.
-
- 375 – 1120 l – egy nagybevásárlás pont belefér a duplapadló használata nélkül
Odabenn kemény és puha anyagok házassága, alcantara-félbőr ülések, középen egy új rajzolatú analóg óra. Otthonos belső, talán csak az a középen végigfutó kályhaezüst díszcsík tűnik kissé idejétmúltnak. A gombok ismerősek, a klíma továbbra is egyzónás – ellenben az S-Cross-szal, ugyanakkor a Vitarába jutott színes műszerfali kijelző, amin a hibrid rendszer működését, meg a részletes fogyasztási adatokat is figyelhetjük. A radar visszajelzője is itt kapott helyet, hasznos plusz, csakúgy, mint a visszapillantóba integrált holttérfigyelő.
Jó az üléspozíció, a kilátás az S-Crossban egy fokkal jobban meg lett oldva
Középen ugyanaz a 7 colos érintő csücsül, ami az összes többi Suzukiban, ebbe most jutott SD kártyás navi is, bár én helyette inkább a Carplayt használtam. Jó, hogy van, szinte teljesen helyettesíti az amúgy tökéletesen használható gyári rendszert. Azért csak szinte, mert hiába minden Carplay-es varázslat (spotify, navi,etc.), a tolatókamerát mégsem tudja pótolni. Utóbbi minősége remek, ráadásul mivel a Vitarának elég magasan van a hátsója, ezért a látószög is ideális, és még a keresztforgalmat is figyeli!
A 48V-os hibrid rendszerről volt szó videóban meg a írásban is az S-Cross tesztünkben, igazából ezzel kapcsolatosan egyetlen tévhitet szerettem volna eloszlatni. Ez pedig a „teljesítménycsökkentéssel” kapcsolatos. Azért a macskaköröm, mert az eddigi 140-ről 129 lóerőre mérsékelt 1.4-es Boosterjet mellé egy 10 kW-os villanymotort kapunk, 53 Nm-nyi nyomatékkal, így az össznyomaték még nőtt is, 220 Nm-ről 235-re.
Élesben ebből túl sokat nem érzünk, sem negatív, igaz pozitív irányba sem. A 0-100 ugyanúgy 9,5 másodperc körül van, a végsebesség 200 km/óráról 190-re csökkent a gyári adat szerint. Ezek miatt senki nem fogja csapkodni az asztalt dühében. Ami kicsit zavarba ejtőbb, hogy az auto-data katalógusadatai szerint a fogyasztás (WLTP) mindössze 1 decivel alacsonyabb a mild hybrid esetében. A saját átlagom 7 liter körül jött ki, volt ennél magasabb, illetve valamivel alacsonyabb részetap is. Ami mondjuk inkább a hibrid előnyére válik, az az erősebb motorfék, illetve a start-stop rendszer is sokkal gördülékenyebben működik. Aki egyébként szeretne vizuálisan is megismerkedni a Suzuki Mild Hybrid megoldásával, annak ezt a videót javaslom.
Hogy milyen vezetni?
A Vitara nem egy finoman libbenő autó, megszokottan feszes a futóműve, cserébe nem akar leesni az útról a magassága ellenére sem. A hatos manuális így 800 kilométer után kicsit még darabos volt, de nem kell kétségbeesni, idővel finomabb lesz, tapasztaltam. A tesztmodellbe All Grip módválasztó is került, Sport-ban lelkes, a fogyasztást viszont ne ennek a használatával akarjuk lejjebb tornászni.
Ami szintén a hibridség lényege, az a csökkentett károsanyag-kibocsátási érték, a Co2-t 138 g/km-ről 111-re sikerült így leszorítani, de ez még mindig nem éri el az EU által irányzott 95 g/km-es határértéket. Nincs kizárva, hogy a magasabb árazásba már a lehetséges jövőbeli anyagi szankciók is bele vannak kalkulálva. Az a durva, hogy a Suzuki még így is a top10-ben van a gyártók kibocsátási rangsorát nézve!
Próbáltam úgy kikerekíteni a tesztet, hogy kiderüljön: a magasabb ár nem valami ördögi bevételnövelő terv része a Suzukinál, a fentebb leírtak mentén világossá válik, hogy egyszerűen szükségszerű. 7 millióért ez a csomag még így is vállalható: négy henger, hat gang, összkerék, meg egy csomó extra, amit a Suzuki ezért ad, plusz a 3+7 év garancia. Igyekeztem az új konfigurátort is életre kelteni, nem jártam sikerrel, ha esetleg valaki később olvassa ezt a tesztet: itt lehet vele kísérletezgetni.
A tesztlehetőséget a Suzuki Világ és a Magyar Suzuki Zrt. biztosította.
