Elsősorban a trendi (és tehetős) fiatalokat célozza meg a BMW új az X2-vel, melyet tavaly ősszel mutatott be a márka, teret követelve a kompakt városi terepkupék szűk, de divatos és kecsegtető piacán. A hazai sajtóbemutatón domináltak a Galvanic Gold fényezésű egyedek – a médiakampány is erre a fényezésre fókuszál -, de személy szerint a Misano kék jött be leginkább, amit Szőke Gábor Miklós szobrász (Fradi-sas, az Atlanta Falcons számára készített sólyom) csepeli stúdiójában állított ki a BMW Magyarország.
A X1 kistestvére bevállalós, új utakra evez vele a BMW, mint tette azt általában az X-modellekkel – eddig mindig bejött nekik. A mantrát kívülről fújjuk: most először fordítva vannak a vesék, azaz lefelé szélesednek, a C-oszlopokra felhelyezett emblémák a BMW 2000 CS-t és a BMW 3.0 CSL-t idézik, a kerékjáratok hexagonális kialakítást kaptak. Eleinte értetlenül álltam a tény előtt: a BMW miért egy kis SAV révén hoz vissza olyan klasszikus védjegyet, mint a C-oszlopba integrált embléma; egy keresztmotoros „gnómon”, amiről nem feltétlenül a neves és formás kupék jutnak eszünkbe.
Kiderült, hogy alapos okuk volt így tenni – nem csak a mindig nyerő retro miatt. Az X2 meglepően élvezetesen terelgethető, legalábbis az M Sport X csomaggal felvértezett X2 xDrive25d – tehát az egyik csúcsmodell -, amivel a rövid próbakört abszolváltuk Etyek és Csepel között. Az M Sport X-hez széria az M sportfutómű, ami kendőzetlenül kemény hangolású – pláne 18 colos téli gumikkal párosítva -, tehát már az M0-áson jelezte, hogy lehetőleg maradjunk távol a keresztbordáktól és úthibáktól. (Lássuk be, ez nem könnyű, sokkal inkább lehetetlen feladat itthon.) Ugyanakkor élvezetes kanyarvadászt farag a kocsiból, ami szépen betapad kanyarban, mozgékony jellem, kormánya közvetlen és érezni rajta az út felől érkező visszajelzéseket.
Szintén alapfelszerelés az xDrive és a nyolcsebességes Steptronic automataváltó, ugyanakkor a 231 lóerő mintha „megbújna a motortérben”, érzetre és a mutató mozgása alapján sem tol akkorát, mint amit az adatok és az X2 mérete alapján várnánk. Természetesen nem lomha – közel sem az -, de a modern autók súlya és az emissziós előírások szépen meg tudják fogni a ménest. Remélhetőleg készítenek belőle egy fickós M-kivitelt, beépítve a 2 literes benzinmotor erősebbik változatát – na azzal lesz igazi élménybomba. A vezethetőség mellett további pozitív meglepetés volt a hátsó helykínálat: a lábtér kellemesen szellős, a fejtér is egész elfogadható, a panorámatető rabol belőle valamelyest.
A legolcsóbb X2 az sDrive18i 9 495 000 forintos vételárral, dízelfronton az sDrive 18d a belépő 10 419 000 forintért. Az általunk is kipróbált csúcsdízel esetében (is) vastagon fogott a ceruza: 13 056 000 az alapár, elnézve a tesztautó felszereltségét, könnyedén 15-16 millió magasságában lehetett a végső ár. Hogy megéri-e? A célcsoport biztos nem a praktikum-méret-ár-érték-arány tengely mentén hoz döntést, amikor az X2-őt választja, de megkapja, amit elvár tőle: egy egyedi, feltűnő, minőségi és a megfelelő konfigurálás esetén örömfaktort hordozó városi huligánt.
23 Fotó
